Madeira - VE - 4. nap

Negyedik nap

Ma egy kicsit később kezdtünk, 9 órára kellett menni. Így volt idő rendesen, rohanás nélkül megreggelizni. A képzés részeként ma egy túrát is szerveztek nekünk. Kisbusszal mentünk el a sziget keleti részére Santanaba, onnan pedig egy mini levada-túrát tettünk meg. A tengerszint feletti magasságot nem tudom, de úgy sejtem, hogy kb. 600 méteren gyalogoltunk a hegyoldalon. Ami hihetetlen, hogy kb. 2 km-en keresztül teljesen vízszintesen. Ilyen még nem volt, mióta ide megérkeztem, minden napunk egy valóságos hegyi túrának felel meg. Egy levada mellet vezetett az utunk, a vezetőnk, Sérgio nagyon sok növényt bemutatott, mesélt érdekességeket. Pl. megtudtuk, hogy a babérlevelet azért csak szárítva használhatjuk, mert mérgező anyagokat is tartalmaz, ami viszont a szárítás során távozik a növényből. Picit beleláthattunk a sziget vízellátásába, testközelből láthattuk a csatornát, az elágazásokat.

Mivel a teljes programmal időben végeztünk, úgy döntöttünk Tamással, nekivágunk az előre eltervezett programunknak is. Némi erőltetett menettel időben elértünk a buszpályaudvarra, ahonnan Monte felé vettük az irányt. Továbbra is tartom, hogy percre pontosan indulnak a buszok. Az első megállóig magánbuszként üzemelt, csak ketten voltunk rajta. Aztán lett több utas is. Már említettem a buszvezetők stílusát, de hát itt nem lehet másként. Ha lendületből nem megy fel a keresztezősédben a megfelelő magasságig, akár vissza is csúszhat. Beláthatatlan útszakaszok előtt hangosan dudálnak. Mondjuk nem tudom, mi van, ha egyszerre érkeznek két irányból, mindketten dudálnak és mennek… Szerencsére nem volt ilyen. Olyan viszont többször, hogy vagy a busz, vagy a szemben közlekedő személyautó vagy másik busz kénytelen volt hosszan visszatolatni. Egy húsz perces kemény buszút után érkeztünk meg Monte-ba. Monte Madeira szigetének egyik legemblematikusabb helye, kihagyhatatlan része az itt tartózkodásnak. Egy kabinos felvonóval (cable car) lehet talán a legkönnyebben feljutni, de ezt mindketten elvetettük, nem elsősorban az ára miatt. Monte a tengerszint felett 550 méteren található, fantasztikus kilátás nyílik a Funchali-öbölre, csodálatos a panoráma. A magasságnak köszönhetően a klíma is elviselhetőbb.

Első utunk az Igreja Paroquial de Nossa Senhora do Monte (Montei Miasszonyunk) templomba vezetett, ahol az Osztrák Császárság utolsó császárának, Magyarország utolsó királyának teste nyugszik. A vaskoporsó a templom egy oldalkápolnájában található. Semmi nem utal külön az ott nyugvó személy magyar kapcsolataira, ám a kripta előtti rácson az osztrák koszorúk mellett magyar nemzeti színű szalagokkal átkötött csokrokat is bőven találhat a látogató. A kéttornyú épület előtti téren Károly egészalakos bronzszobra áll, a templom belsejében pedig egy emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.

De hogyan került IV. Károly Madeirára? Portugália ezen autonóm régiója volt a végső menedékhelye a Habsburg ház utolsó uralkodójának, aki I. Ferenc József halálát követően 1916-ban az osztrák trónon I., a magyaron pedig IV. Károlyként foglalta el a helyét, és aki az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után sikertelenül próbálkozott legalább a magyar királyi szék megtartásával. Ebben éppen annak a Horthy Miklósnak a parancsára akadályozták meg, aki előtte a monarchia haditengerészetének admirálisa volt, a II. világháború után pedig ugyancsak Portugáliában keresett menedéket…

Az utolsó magyar király feleségével, Zita királynéval és családjával száműzetésük első állomásáról, Svájcból 1921. november 19-én érkezett Madeirára. Eleinte a sziget fővárosában, Funchalban lakott, ám hamar átköltözött Montéba, egy kis hegyi faluba, ahol nem egészen fél évre rá tüdőgyulladást kapott, és élete 35. évében elhunyt. Bár olyan források is vannak, hogy valójában a spanyolnáthát kapta el és ez okozta a halálát. A király teste mindmáig Madeirán maradt, míg az 1989-ben élete 97. évében elhuny Zitáé Bécsben, a Habsburgok hagyományos temetkezési helyén, a Kapucinus kriptában nyugszik. A császárné óhajának megfelelően midkettőjük szívét a svájci Aargau kantonban, a Muri Apátság Loreto-kápolnájában őrzik.

IV. Károlyt az I. világháború befejezésére és a sebesültek szenvedésének enyhítésére tett erőfeszítéseiért 2004-ben II. János Pál pápa Rómában boldoggá avatta. Az indokolás szerint ő a béke embere volt, aki mélyen elítélte a háború borzalmait, és igyekezett hitét mindig a politikai döntései elé helyezni. Uralkodása idején jött létre Magyarországon az első szociális minisztérium. A boldoggá avatáshoz előfeltételként szabott egyik csodatétel az egykori portugál gyarmat Brazíliához kötődik: egy ott szolgáló lengyel apáca, akinek lábát súlyos betegség támadta meg, kétségbeesésében IV. Károlyhoz imádkozott, másnapra pedig a nővér teljesen meggyógyult… Madeirán „Beato Carlos d’Austria” néven emlegetik. A templom előtti tartón gyújtottunk egy mécsest, majd folytattuk utunkat a botanikus kertbe.

 Jardim de Monte Palace

A Monte Palace Madeira 70.000 négyzetméteren terül el, és egy hatalmas egzotikus növénygyűjteménynek ad otthont, amely a világ minden tájáról érkezik, hattyúkkal, kacsákkal és flamingókkal együtt, amelyek benépesítik a központi tavat.

A Monte Palace Madeira egyik legérdekesebb jellemzője a sétányok mentén és a növényzet között elhelyezett csempepanelek nagy gyűjteménye. Az ország egyik legjelentősebbnek tartott gyűjteményét a 15. és 16. századi spanyol-mór csempék, valamint a 16-20. századi Portugáliában gyártott táblák alkotják.

Csupán sétálni is nagy élvezet volt, még ha nem is a virágos növények uralják a kertet, bár sok van belőlük is, hanem inkább a különböző fák, cserjék sokasága. Kellemes a klíma, többnyire árnyékban lehetett menni. Nagyon sok a víz, mindenféle megjelenési formában. Vannak tavak, csörgedező patakok, források, vízesés, sőt egy óriási vízágyú is. (Akkora, hogy a cseh rendfenntartók megirigyelhették volna 1989-ben a Vencel téren.) Egyetlen dolog árnyékolta be a délutánomat, az óriási szintkülönbség. Sejtettem, hogy amennyit menet közben lefelé megyünk, annyit majd a végén felfelé is kell… Mindenesetre fantasztikus kilátópontokból csodálhattuk meg a lélekzetelállító panorámát, és pihenhettünk időnként.

Sikerült még egy érdekességet megnéznünk, mégpedig a „kosárautókat”, ami évek óta nagyon népszerű turisztikai attrakció. Na persze elég őrültnek kell lenni hozzá. A 19. században kezdték el használni, amikor szükségessé vált megoldást találni Monte leggazdagabb embereinek időigényes Funchalba szállítására. Az „autókat” vesszőből fonják és fa csúszótalpakon csúsznak. Funchalba visszafelé ereszkedő út vezet, így a gravitációs erő hatására a kosárkocsi megcsúszik, az irányt és a sebességet pedig két hátul álló „vezető”irányítja. Na ebben nehéz hinni, hogy valóban irányítja az út teljes hosszán…. Akár 30 km/h sebességre is felgyorsul. Ma a turisták fizethetnek be egy körre. Az árát nem néztük meg, valahogy nem kívánkoztunk felülni rá. A Monte és Livramento közötti ereszkedés körülbelül 2 km, és körülbelül 10 percet vesz igénybe.

S ha már történelmi vonatkozásokat említettem, folytathatjuk a sort. Ki ne látta volna életében legalább tízszer a minden karácsonykor levetített Sissi c. filmet? Ennek egyik jelenete az, ami valószínűleg a valóságban is így volt, amikor Sissi állapota annyira megromlott, hogy állandó hőemelkedés, kínzó köhögés gyötörte, akkor orvosa, Skoda doktor azonnali klímaváltozást javasolt, s erre a célra Madeira szigetét jelölte meg. A filmben gyönyörű épület kertjében pihent Sissi, ahonnan csodálatos kilátás nyílt az óceánra. Hogy a filmet valóban abban az épületben és kertben forgatták-e, ahol Sissi ténylegesen gyógyult, nem tudom, de az épület, ahol Sissi tartózkodott, ma is áll, és ez ma a helyi kormányzó rezidenciája, ezért sajnos csak kívülről fényképezhető. Viszont áll a közelében egy Sissit ábrázoló szobor, éppen annak a szállodának a kertjében, ahol a tanfolyamunkat tartják. Érdekes, hogy az arra járók rendszeresen feldíszítik a parkban található virágokkal.

Bárhol járok a világban (huhh, ez kicsit nagyképűen hangzik), mindig megnézem a temetőt, illetve nagyon szeretem fényképezni a zászlót. Ha van lehetőségem, szoktam is hozni haza legalább egy kisméretű zászlót. Madeira zászlaja a Madeira autonóm régió (portugálul Região Autónoma da Madeira) egyik jelképe. A zászlón a középső, sárga csík a szigeteket, a szárazföldet, a két szélső kék csík a tengert jelképezi. A sárga csík közepét a portugál földrajzi felfedezésekben nagy szerepet játszó Krisztus-rend keresztje (jeruzsálemi kereszt) díszíti, és Tengerész Henrikre, a rend egyik nagymesterére utal, aki a lakatlan szigeteket gyarmatosította. Az első évtizedekben a király többnyire erre a rendre bízta a szigetek kormányzását is. A kereszt ma a Madeira-szigetek autonómiájának előszeretettel használt jelképe. S ha már zászló, akkor nézzük meg a főváros címerét is. Funchal eredeti címerét 1508-ban adományozta a városnak I. Mánuel király. Az öt, kereszt alakban elrendezett cukorsüveg arra utal, hogy Funchalt a cukortermelés tette gazdaggá.

Temető - Apácák völgye

Portugál zászló, EU zászló, Madeira zászlója, Funcsal zászlója

A jeruzsálemi kereszt

Fourth day

Today we started a little later, we had to go at 9 o'clock. That way, there was time to have a proper, unhurried breakfast. As part of the training, a tour was organized for us today. We took a minibus to the eastern part of the island to Santana, and from there we did a mini levada tour. I don't know the height above sea level, but I guess it's approx. We walked 600 meters on the mountain side. What is incredible is that approx. Completely horizontal for 2 km. This has never happened since I arrived here, every day is like a real mountain tour. Our journey led us past a levada, our guide, Sérgio, introduced many plants and told us interesting facts. For example, we learned that the bay leaf can only be used dried because it also contains toxic substances, which are removed from the plant during drying. We got a little glimpse into the island's water supply, we could see the canal and the branches up close.

Since we finished the entire program on time, Tamás and I decided to start our pre-planned program as well. With some forced marching, we reached the bus station on time, from where we headed towards Monte. I still maintain that the buses leave exactly to the minute. It operated as a private bus until the first stop, only two of us were on it. Then there were more passengers. I have already mentioned the style of the bus drivers, but it cannot be otherwise here. If it doesn't go up to the right height in your crossover due to momentum, it can even slide back. They honk loudly in front of unpredictable road sections. Let's say I don't know what happens when they come from two directions at the same time, both of them honking and going... Fortunately, it didn't happen like that. On several occasions, however, either the bus or the opposite car or another bus was forced to push back for a long time. We arrived in Monte after a tough twenty-minute bus ride. Monte is one of the most emblematic places on the island of Madeira, an unmissable part of your stay here. It is probably the easiest way to get up with a cable car, but we both rejected this, not primarily because of the price. Monte is located 550 meters above sea level, with a fantastic view of the Bay of Funchal, the panorama is amazing. Thanks to the altitude, the climate is more tolerable.

Our first journey led to the Igreja Paroquial de Nossa Senhora do Monte (Our Lady of Monte) church, where the body of the last emperor of the Austrian Empire and the last king of Hungary rests. The iron casket is located in a side chapel of the church. There is no specific reference to the Hungarian connections of the person resting there, but on the grid in front of the crypt, in addition to the Austrian wreaths, the visitor can also find plenty of bouquets tied with ribbons in Hungarian national colors. A full-length bronze statue of Károly stands in the square in front of the two-towered building, and a memorial plaque was placed in his honor inside the church.

But how did IV. Károly to Madeira? This autonomous region of Portugal was the final refuge of the last ruler of the House of Habsburg, who, after the death of Francis Joseph I in 1916, became I. on the Austrian throne and IV on the Hungarian throne. He took his place as Károly, and who, after the dissolution of the Austro-Hungarian Monarchy, tried unsuccessfully to retain at least the Hungarian royal seat. They were prevented from doing so on the orders of Miklós Horthy, who before him was admiral of the monarchy's navy, II. and after the Second World War he also sought refuge in Portugal...

The last Hungarian king arrived in Madeira on November 19, 1921, with his wife, Queen Zita, and his family from Switzerland, the first stop of their exile. At first he lived in Funchal, the capital of the island, but he soon moved to Monte, a small mountain village, where he contracted pneumonia less than six months later and died at the age of 35. Although there are sources that he actually caught the Spanish flu and this caused his death. The king's body has remained in Madeira to this day, while Zita's, who died in 1989 at the age of 97, rests in Vienna, in the Capuchin Crypt, the traditional burial place of the Habsburgs. In accordance with the wishes of the empress, both of their hearts are kept in the Loreto Chapel of the Muri Abbey in the canton of Aargau, Switzerland.

IV. Károly in 2004 for his efforts to end World War I and alleviate the suffering of the wounded. Pope John Paul II beatified him in Rome. According to the justification, he was a man of peace who deeply condemned the horrors of war and tried to always put his faith before his political decisions. During his reign, the first Ministry of Social Affairs was established in Hungary. One of the miracles set as a prerequisite for beatification is linked to the former Portuguese colony of Brazil: a Polish nun serving there, whose leg was attacked by a serious illness, in despair IV. He prayed to Károly, and the next day the sister was completely healed... In Madeira, she is known as "Beato Carlos d'Austria". We lit a candle on the support in front of the church, then continued our journey to the botanical garden.

Jardim de Monte Palace

Monte Palace Madeira covers 70,000 square meters and is home to a vast collection of exotic plants from all over the world, along with swans, ducks and flamingos that populate the central lake.

One of the most interesting features of Monte Palace Madeira is the large collection of tile panels along the walkways and among the vegetation. One of the country's most important collections is Spanish-Moorish tiles from the 15th and 16th centuries, as well as 16th-20th century tiles. it is made up of boards made in Portugal in the 19th century.

Just walking around was a great pleasure, even if the garden is not dominated by flowering plants, although there are many of them, but rather by the multitude of different trees and shrubs. The climate is pleasant, it was mostly possible to go in the shade. There is a lot of water, in all kinds of forms. There are lakes, babbling brooks, springs, a waterfall, and even a giant water cannon. (So ​​much that the Czech law enforcement officers could have envied it in 1989 on Wenceslas Square.) Only one thing overshadowed my afternoon, the huge difference in level. I guessed that as much as we go down during the journey, we will have to go up as much at the end... In any case, we could admire the breathtaking panorama from fantastic vantage points and relax from time to time.

We managed to see one more interesting thing, namely the "basket cars", which have been a very popular tourist attraction for years. Of course, you have to be crazy enough to do it. It began to be used in the 19th century, when it became necessary to find a solution for the time-consuming transportation of Monte's richest people to Funchal. The "cars" are woven from cane and slide on wooden skids. There is a downhill road leading back to Funchal, so the cart slides under the influence of gravity, and the direction and speed are controlled by two "drivers" standing at the back. Well, it's hard to believe that he really controls the entire length of the road.... It accelerates to a speed of up to 30 km/h. Today, tourists can pay for a round. We didn't look at the price, somehow we didn't want to beat it. The descent between Monte and Livramento is about 2 km and takes about 10 minutes.

And if I have already mentioned historical aspects, we can continue the line. Who hasn't seen Sissi, which is shown every Christmas, at least ten times in their life. movie? One scene of this is what was probably the case in reality, when Sissi's condition deteriorated to such an extent that she was tormented by a constant rise in temperature and a torturous cough, then her doctor, Doctor Skoda, suggested an immediate climate change, and for this purpose he selected the island of Madeira. In the film, Sissi rested in the garden of a beautiful building, with a wonderful view of the ocean. I don't know if the movie was actually shot in the building and garden where Sissi actually recovered, but the building where Sissi stayed is still standing today and it is now the residence of the local governor, so unfortunately it can only be photographed from the outside. However, there is a statue of Sissi nearby, right in the garden of the hotel where our course is held. It is interesting that passers-by regularly decorate it with the flowers found in the park.

Wherever I go in the world (huh, that sounds a bit grandiose), I always check out cemeteries, and I really like taking pictures of the flag. If I have the opportunity, I usually bring home at least one small flag. The flag of Madeira is one of the symbols of the Autonomous Region of Madeira (Região Autónoma da Madeira in Portuguese). The central yellow stripe on the flag represents the islands and the mainland, the two extreme blue stripes the sea. The center of the yellow stripe is decorated with the cross of the Order of Christ (Jerusalem Cross), which played a major role in Portuguese geographical discoveries, and refers to Henry the Sailor, one of the grand masters of the order who colonized the uninhabited islands. In the first decades, the king mostly entrusted the administration of the islands to this order. Today, the cross is the preferred symbol of the autonomy of the Madeira Islands. And if it's a flag, let's look at the coat of arms of the capital as well. Funchal's original coat of arms was donated to the city in 1508 by King Manuel I. The five sugar jars arranged in the shape of a cross indicate that Funchal was made rich by sugar production.